A gén az örökítő anyag biológiai egysége és egy olyan egyszerűsített kód, amely egy protein előállítását határozza meg. Egyes esetekben a gének sérültek és hibás információt hordoznak, ami szintézis hiányhoz vezethet vagy vice versa. Ebben az esetben a génterápia megpróbálja a hibás gént kijavítani. De ha lehetőség van például az izom proteinjeinek növelésére, akkor az ezzel való visszaélést is figyelembe kell venni.

A sportban a génterápiával visszaélés lehetőségei miatt került fel a génterápia a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltó listájára. A definíció szerint, az
„sejtek, gének, a génelemek alkalmazása vagy a génkifejeződés módosítása nem terápiás célból, amely alkalmas a sportolók atlétikai teljesítményének fokozására” (WADA, 2008).

Mindazonáltal, ezeknek géneknek a manipulációja nem olyan könnyű, mint amilyennek látszik. A fizikai aktivitás vonatkozásában, több gén hordozza a kitartás fokozásáért és az izomtömeg növelésért felelős proteinek információit. Nem létezik egyetlen „sport” gén!  

Négy olyan érdekes gén ismert, amelyek szerepet töltenek be a kitartásban:

• az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) érszűkítő vagy értágító hatású szer
• az eritropoietin (EPO) a vörösvérsejtek termelődését stimulálja
• a peroxiszóma proliferátor-aktiválta receptor delta (PPAR-delta) a zsírsav-oxidációban szerepet játszó enzimeket kódol
• a hipoxia-indukálható faktor (HIF) az oxigén elérhetőségét befolyásolja 

Három érdekes gén van, amelyek az izmoknál töltenek be szerepet:

• a mechano növekedési faktor (MFG) gén, az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) gén, az inzulinszerű növekedési faktort kötő fehérje (IGFBH) gén, amelyek az izmok növekedésért felelnek
• a növekedési hormon (GH), ami az izomzat tömegét szabályozza
• a miosztatin/növekedés differenciálódás faktor (gdf-8) vagy transzformáló növekedési faktor b (tgf-b), amely az izomzat növekedésének korlátozásáért felelős